Tánc és egészség

Ízületvédő

Azt mondják, a kettő együtt jár. Személyes tapasztalataim viszont egyre inkább meggyőznek abban, hogy ez nem minden esetben igaz. Vannak ugyanis azok az emberek, akik csak a szórakozás, buli kedvéért űzik ezt a sportot és csak alkalom adtán, mások pedig rendesen, sportszerűen, és megint mások még akár foglalkozásszerűen is. Én is táncoltam korábban sportszerűen, de az is inkább egy kis kikapcsolódást nyújtó hobbi volt, mint sem komoly edzésekkel járó versenysport. Egy kedves barátnőm viszont gyerek kora óta sportszerűen táncol, még felnőttként is legalább heti két edzésen részt vesz. És rajta látom, hogy valóban, aki hosszasan űzi ezt a sportot, annak nem feltétlenül az egészség az első ezzel kapcsolatos fogalom.

Jelenleg éppen hastáncot űz, ami már jóval kíméletesebb elfoglaltság, mint a korábbi balett, modern tánc, vagy isten tudja még, milyen kategóriákat próbált ki élete során. A tánc ugyanis nem bánt túl kegyesen a testével. Kívülről hiába néz ki úgy minden, mintha tökéletesen rendben lenne, de belülről, például az ízületei már rég felmondták a szolgálatot, és néha hatalmas fájdalommal jár minden egyes mozdulat, amit meg kell tennie. Akkor mit érezhetnek azok a táncosok, kiknek ez nem csak a hobbijuk, hanem valóban, a pénzkeresési forrásuk is? Vagy ez csak kivételes eset lenne, hogy egy táncos ilyen betegségeknek esik áldozatául? Nem hiszem, mert van több olyan aktív táncos ismerősöm is, akik ilyen problémákra panaszkodnak.

Valószínűleg az lehet a probléma, hogy a korábban űzött hobbi táncok az agresszív fajtákból valóak, legalább is jobban kiteszik a táncost a sérülés veszélyének, mint mondjuk egy hastánc. Barátnőm is azért választotta végül ezt a formáját a sportnak, mert itt már azért jóval kíméletesebb mozdulatsorok vannak, valamint így közel a harminchoz a korábbi táncait már cseppet sem érezte magáénak. Az orvosáról nem is beszélve, ugyanis ő még a hastáncról is próbálta lebeszélni, de hát azt azért senki nem várhatja el, hogy egy világéletében táncos lábú ember feladja minden hobbiját némi kis fájdalom miatt.

Mert egyébként közvetlen veszély nem fenyegeti, csak egyszerűen nem tartja normális dolognak az orvos, hogy ilyen idős korában valaki ilyen problémákkal szenvedjen. Kidolgoztak végül egy olyan hatásosnak bizonyuló kezelést, melyben a különböző ízületvédő szerek is nagy szerepet kaptak. Jó darabig kísérleteztek az ízületvédőkkel, hogy melyik a leghatásosabb, és melyik jár a legkevesebb mellékhatással, de szerencsére megtalálták a megfelelőt. Azóta ugyanazzal az ízületvédő szerrel kel és fekszik a barátnőm, illetve néha kötelező pihenésként beiktat vagy velem, vagy a párjával egy kis gyógyfürdős lazulást, ahova természetesen örömmel elkísérjük. Először meggyanúsítottam, hogy remélem ezektől a kezelésektől nem vár igazi megoldást, és csak a saját nyugtatására csinálja, de aztán kiderült, hogy ilyen rendszeresség és terápia mellett valóban hoz némi javulást az ízületvédő szer és a gyógyvíz kombinációja. Valamint most már sokkal jobban figyel a bemelegítésre, mint ahogyan azt tini korunkban csináltuk. Akkor ugyanis még ismeretlen volt számunkra az ízületi fájdalom fogalma, és el nem tudtuk képzelni, hogy milyen rossz is lehet ez, így fittyet hánytunk az általunk feleslegesnek ítélt és túlságosan időigényesnek tartott bemelegítésre. Most már, így felnőtt fejjel visszatekintve, valószínűleg ezzel nagy butaságot követtünk el, de hát most már kár ezen sopánkodni.

Ami leginkább aggaszt, hogy én nem igazán hiszek abban, hogy egy embert élete végéig mesterséges kemikália általi kezelésnek szükséges alávetni. Még akkor sem, ha néha kell közben szüneteket is tartani, szerintem ez nem feltétlenül a legjobb megoldás, mert az ilyesmik csak újabb problémákat szülnek, ami pedig másfajta szervi elégtelenségekhez vezethetnek, melyek semmivel sem biztos, hogy kellemesebbek, mint az ízületi fájdalom. Amikor ezt az aggályomat felvetetem barátnőmnek, először csak kinevetet, hogy már megint milyen bolond hippi aggyal gondolkodom, de aztán megnyugtatott, hogy szerencsére olyan gyógyszer vált be neki, ami ebben a kategóriában a leginkább természetes és legkevesebb mellékhatással bíró szer. Illetve azt is a tudtomra adta, hogy azért szükséges a kezelések közt szünetet tartani, hogy ilyenkor az esetlegesen felgyülemlő mellékanyag távozhasson a szervezetből, megakadályozva az esetleges káros hatások kialakulását.

Nagyon boldog vagyok, hogy engem egyelőre még nem érint ez a probléma, és annak is örülök, hogy a barátnőmnek sikerült ilyen minőségű ízületvédő szerre szert tennie. Amiatt pedig mind a ketten, sőt a nagyérdemű közönség is nagyon boldogok lehetünk, hogy a hastáncot emellett ugyanúgy folytathatja, mintha semmi probléma nem lenne az egészségével.