Még a csapból is

Te hogyan szoktad elkészíteni a bevásárló listát? Leülsz és leírsz mindent, ami kell? Vagy amikor épp eszedbe jut valami, hozzáírod a meglévőkhöz? Esetleg fejben kigondolod? Bárhogy is legyen, megfigyelésem szerint a nők és a férfiak különböző módokon gondolják át, hogy mi a fontos, mit kell vásárolni. Különösen ősszel, amikor bizonyos ruhadarabokat is be kell vásárolni, hogy télen ne fázzunk.

Édesanyám az a típus, aki leül, és végiggondolva leírja, hogy mi mindent kell venni. Kabát nekem, a húgomnak, apának cipő stb. A bolti bevásárló listát is úgy írja meg, hogy fejben végigmegy az áruházon, és sorban leírja, hogy mit kell, venni. A gond ott kezdődik, hogy sokszor átrendezik a polcokat, sőt, az épület teljesen másik pontjára helyezik át az adott termékeket, és mikor apám és én megyünk, hiába nézzük át a listát előre, csak egy dologra tudunk koncentrálni. Ezért ilyenkor fel-alá rohangálunk, mert semmi sincs egymás mellett. Miért is lenne?  Sokkal egyszerűbb, ha anyám ezt egymaga intézi. Csak akkor nagyon sokáig tart. Persze így is, csak közben enyhén felemelkedik a vérnyomásunk, és nem pusztán a rohangálástól, hanem mert miután beszereztünk egy terméket, a következő az üzlet túlsó végében van, elmegyünk érte, és az azt követőt meglátva rémlik, hogy az közvetlen az előző mellett volt, így mehetünk vissza ugyanoda, ahol már egyszer jártunk. Legtöbbször igyekszem úgy felfogni, hogy kell a testmozgás. Na de ennyi?

Apám, ha vásárlásról van szó (vagy tulajdonképpen bármiről), szeret egyszerre egy dologra koncentrálni. Például ilyenkor ősszel a nagy bevásárlások előtt ő kinéz magának valamit, és utána hetekig csak erről beszél. A családi ebédnél, a munkába menet, és még múltkor, amikor elvittük a húgomat hastánc órára, közben is csak erről tudott beszélni. Pedig ott akadt több korosztály is. De nem, ő csak erről a motoros cipőről beszélt. Úgyis kell neki valami télre, akkor inkább vesz egy ilyet, amiben motorozni is tud. Bár mínusz 10 fokban kíváncsi leszek hova megy motorral. Hetek óta megállás nélkül ezekről a cipőkről beszél. Hogy mennyi választék van, melyik miért jó stb.

Egyébként tényleg nagy a kínálat. Mindenféle stílusban van. Megtalálható a sima motoros csizmára hasonlító cipő, kényelmesebb, belül puhább változatban, de van olyan is, ami a converse tornacipő stílusát veszi fel. Persze van benne protektor, marhabőrből készült, vízálló és csúszásmentes gumitalpa van, de mégis olyan, mint egy tornacipő. Nagyon jól néz ki. Aztán megtalálható az öltönyhöz passzoló elegáns félcipő (szintén marhabőrből), a túrabakancs kinézetű és a sima sportcipő is. Persze mindegyik vízálló és el van látva a megfelelő védelemmel, ami egy motorra szükséges, kinézetre abszolút hétköznapi viselet. Még a saját stílusomban is találtam ilyen cipőt, de nekem nincs szükségem protektorokra benne. Apámnak már inkább.

Hamarosan megveszi, és akkor már kevésbé kell hallgatni, ahogy beszél róla. Utána még maximum másfél hét, amíg arról fog áradozni, hogy milyen jó, mennyire frappáns, mennyire szereti, de ezt legalább nem ebéd közben fogja taglalni. És nem fog a húgom hastánc órája közben sem zavarni, ahol a meglehetősen fiatal tanárnő lenyűgöző oktatását szívesebben figyelem.